Arany János Tétel 401p5b

ARANY JÁNOS Élete: - 1817. Nagyszalonta (szegénység) 10 gyerekből ő a legfiatalabb, 2 marad életben össz. - beteges, de jó képességű -3-4 évesen megtanul olvasni (hamuba írt betűk) - iskolái: 1823-33: Nagyszalonta 14 évesen segédtanító, beköltözik az iskolába Ovidius, Vergilius, Horatius megismerése (18. sz-i megújulás irodalma) - 1833: Debrecen, kollégium - 1834. ápr. - 1835.ápr.: Kisújszállás – praeceptor (tanulásra gyűjt-> øpénz, DE olvas) - 1835: Debrecen --tanulmányait megszakítja, befejezi az iskolát! 1836: színész -> bűntudat -> hazamegy -- > anyja meghal, apja vak - 1836-1839: Nagyszalonta – korrektor (=igazgatóhelyettes) -> magyar-latin 1839 őszétől városi írnok 1840 tavasza: másodjegyző 1830: Ercsey Julianna házasság német Shakespeare-t összenézi az eredetivel, Szilágyi István unszolására - 1841: Juliska - 1844: László - 1845: elkezdi Az elveszett alkotmány-t --> Kisfaludy Társ. (vígeposz) -> 25 arany, de nem lesz híres 1849-ben jelenik meg - 1846 nyár: Toldi (Kisf. Társ.) 1847-ben ismertté kezd válni a közéletben felemelt pályadíjat megkapja Petőfi rokonszenvét elnyeri bírálói elismerik (gazdag költőiség, népies szellem, sajátos nyelv) - 1847: több epikus alkotás: Rózsa és Ibolya, Szent László füve, Murány ostroma, + Toldi estéje (nagyrészt) - 1848-at csak szemléli Nép Barátja – névleges szerkesztő - ősz: nemzetőr Aradon - ’49 tavasz: belügyminisztériumi fogalmazó (Debrecen, Pest) orosz beözönlés -> bujdosik - Világos = anyagi összeomlás 1851: Geszt – Tisza család – nevelő -1851 ősz - 1860: Nagykőrös – főgimnáziumi tanár (ø diplomája, DE kitűnő tanár -> magyar-, latin nyelv és irodalom) terhes a tanári munka tankönyveket ír (= irodalomtörténeti „széptani” jegyzetek) Bach-korszak miatt bizonyítania kellett alkalmasságát - 1860: Pest - > Kisf. Társ. igazgatója

- folyóiratokat indít: Szépirodalmi Figyelő, Koszorú + Csaba-trilógia folytatása -> 1863: Buda halála ( I. rész ) - 1865: Akadémia titoknoka (=főtitkár) 1865: megtör a lendület: - jan: titkár, jún: megszünteti a Koszorút, meging a Csaba királyfi folytatása, dec: Juliska meghal (tüdőbaj) --> tervei összeomlanak - tárgyalások Szalontához közel -> 200 holdas birtok - Arisztophanész vígjátékainak ford. - akadémiai szervezőmunka - 1876: lemond főtitkári posztjáról - 77: MTA felmenti, kap élete végéig fizetést - 78: meghosszabbított szabadság - 79: holtáig megtarthatta fizetését (alapszabály) tiszteletbeli főtitkár, igazgatósági tag, akadémiai lakás megtartása - 1877: boldog Margit-szigeti nyár --> Őszikék -> titokban írja, nem nyilvánosságnak pár hét - > rengeteg költemény… több, mint 20 év alatt - 1879: Toldi szerelme befejezi beteges - 1882. okt. 22 – Pest - meghal

I.

Költői indulása:

epikusként indul verses epikái korszerűtlenek (ny-eu: már regény a divat) 1. anyagi siker: Az elveszett alkotmány (1845) -> megyei tisztújítás tapasztalatai ihlették -> vígeposz -> 7 ének, hexameter -> kigúnyolja a műben a maradiakat és a haladókat, jelszavaikat hazugnak vélik Végkövetkeztetése: CSALÓDIK A NEMESSÉGBEN, DE MEGJELENIK A HIT A NÉP NEMZETMENTŐ EREJÉBEN

TOLDI (1846) 12 ének műf: nagyobb elbesz. költ. - „eposzformájú idill” Toldi Miklós = nemzeti jellem példája - nemzeti egység valósul meg figurájában --> PARASZTKÉNT ÉLŐ ARISZTOKRATA A mű politikai célzatú: a nemzetegyesítés programját hirdeti meg a műben.

TOLDI ESTÉJE (1847-48) - 1854-ben jelenik meg - 6 ének - pár hónap különbséggel születik, mint a Toldi, de teljesen más életszemlélet műf: eposz formájú elégia (borongós hangvétel) - vége: tragédia Azonos cselekményvezetés mind a két műben: 3 nap alatt Nagyfaluból Budára megy Toldi, ahol megmenti a haza becsületét, magának pedig kegyelmet nyer Toldi estéje: konfliktusok sorozata: a nemesek szerint paraszt, a parasztok szerint nemes -> nem sikerült végrehajtani a nemzetegyesítés reformját Erkölcsi, művelődési kérdések vizsgálata: a központi kérdést Lajos és Toldi dialógusa tárgyalja a mű végén: - Toldi szavai azt sugallják, hogy egy népnek a nemzeti identitás biztosítja erejét -> szeretné ha a király megőrizné a magyar kultúrát - a király megvallja MO. iránti szeretetét, de szerinte az idő haladásával a világ változik, átalakul az értékrend és ez követeli meg az új kultúra elsajátítását, és így maradunk meg a művelt népek között. A kérdés nyitva marad, mivel Toldi meghal a király érvelése közben -> nem tudjuk meg, hogy a király meggyőzte-e őt, de barátként kibékülnek (az álláspontok távolsága megmarad) AJ NEM AKARTA MAGÁRA VENNI A DÖNTÉS KERESZTJÉT EBBEN A KÉRDÉSBEN A mű problémája időszerű: - a Bach-rendszer korában járunk -> civilizálni akarja a barbár magyarságot -> meg akarja gyengíteni a magyar identitást - ’54-ben jelenik meg a mű, időszerű kérdést, problémát vizsgál - AJ a sírját ásó Toldi alakjában figyelmeztet arra, hogy a modern világot nem megértő ember nem biztos, hogy jó úton jár - AJ álláspontja nem derül ki, egyik fél mellett sem tör lándzsát -> szerinte a megoldás a két oldal között van. TOVÁBBI EPIKUS MŰVEI: - Toldi szerelme (1870-es évek) /eredeti cím: Daliás idők/ - A nagyidai cigányok (1851) /4 ének – vígeposz/ - Bolond Istók - Hun/ Csaba trilógia 1. Buda halála 2. Csaba királyfi (csak töredékekben maradt fenn)

3. nem készült el

II. Az 50-es évek művészete: -1851 ősz - 1860: Nagykőrös – főgimnáziumi tanár Az 50-es évek: - a szabadságharc után költészetében a líra lesz az uralkodó - nagyepikus tervei félbe maradnak, de nem akar lírikus lenni -> mindig mentegette magát lírai művei miatt, mivel hajlama ellen valónak érezte A) AZ 1850-ES ÉVEK LÍRÁJA: - lírájának ihletadója a kétségbe esés -> Petőfi elvesztése, nemzeti katasztrófa átélése, egyéni létbizonytalanság, hiábavalóság érzése - kilátástalanság jellemzi - magát hiábavalónak érzi -> a nemzetet halottnak gondolja -> nincs kinek énekelnie LETÉSZEM A LANTOT - a vers azért jött létre, hogy beszámoljon azon szándékáról, hogy abbahagyja a versírást ŐSSZEL - hangulati, érzelmi párhuzamba állítható a „Letészem a lantot”-tal alapvető szerkesztőelve: ELLENTÉT -> két ősi költő világát állítja szembe (Homérosz – görög derű <-> Osszián – ősi borongós hangulat) A homéroszi világban a reformkor reményei, az ossziáni világban a Világos utáni szomorúság tükröződik (a világos utáni időszakban Arany Ossziánt hívja magához, vele érez sorsközösséget) KERTBEN VISSZATEKINTÉS önirónikus elégia - egész élete kudarc - vizsgálatot tart: tudott-e élni az élet adta lehetőségekkel? -> szerelem és szeretet vigaszt nyújthat az egyébként kiábrándító életben A LEJTŐN - műf: elégia - úgy látja az életet, mint egy fenyegető, ismeretlen, halál felé tartó utat

-> óvatosnak kell lenni -> nem fordul vissza, nem menekül -> óvatosan belenyugszik a rá szabott sorsba EZT A KORSZAKOT „AZ ÖRÖK ZSIDÓ” C. VERSSEL ZÁRTA B.) A NAGYKŐRÖSI BALLADÁK ballada: kisepikai, eredetileg ősi népköltészeti műfaj, 3 műnem határán áll, vannak benne drámai: megszólaltatja a szereplőket, epikai: van cselekménye, lírai: van formája elemek Greguss Ágost: „a ballada nem más, mint tragádia dalban elbeszélve” műballada: eu. –ban a romantika korában lett népszerű (mivel megnőtt az érdeklődés a népi költészet iránt) -> minta: dán, skót népballadák /a magyar műballadát AJ emelte világirodalmi szintre/ 1853: Nagykőrösre költözött -> tanár -> ekkor a kisepikai balladát találta hozzáillőnek ( a tanítás mellett abbamaradtak nagyepikus művei) ROMANTIKUS BALALDA: - ballasa : KISEPIKAI MŰFAJ - 3 MŰNEM HATÁRÁN - SŰRÍTETT CSELEKMÉNY - tragédia dalban elbeszélve - SZAGGATOTT ELBESZÉLÉSMÓD - BALLADAI HOMÁLY - DRÁMAI PÁRBESZÉDEKBŐL + LÍRAI MONOLÓGOKBÓL ÖSSZEÁLLÓ ESEMÉNYEK - TRAGIKUS TÉMA - VíGBALLADÁK IS VANNAK ( nem csak tragikusak ) AJ célja a balladákkal: a nemzeti öntudatnak, a nemzeti erkölcs erejének, a nemzeti egységnek, a jövőbe vetett hitnek az erősítése ARANY BALLADÁI: 1. történelmi balladák Szondi két apródja Mátyás anyja V. László A walesi bárdok - jelentésük mindig allegorikus - témájuk a nemzeti múlt, de a jelenhez szólnak 2. lélektani balladák Tetemre hívás Ágnes asszony A hídavatás - népéleti témákat választ - egyedi jellemeket, sorsokat vizsgál/mutat be

- bűn és bűnhődés problémáját vizsgálja - a bűntudattól való menekülés elkerülhetetlenségéről szólnak

ÁGNES ASSZONY 1. rész/egység: 1-4. strófa - balladai homály jelenik meg -> még csak sejthető vmiféle bűn (nem lehet tudni mit csinált pontosan; nem lehet tudni, hogy a válaszok megtévesztő hazugságok, vagy az őrület jelei) 2.rész: 5-19. strófa - színhely: börtön, bíróság - az események valójában a lélekben zajlanak - a költő finoman érzékelteti a megőrülés folyamatát: 1. őrülettől való félelem/riadalom 2. őrület takargatása 3. kezdeti kényszerképzetek 4. teljes téboly - az elbeszélést hosszabb párbeszédek szakítják meg - Ágnes asszony a szeretőjével kitervelte a férje megölését, a szertőt felakasztják, Ágnesnek élete végéig a börtönben kell tengődni (kenyéren és vízen) büntetésként 3.rész: 20-26. strófa - visszatér a versindításhoz - hosszú idő telik el, melyet néhány motívum érzékeltet refrén: nem eldönthető, hogy kitől származik (elbeszélő/hallgatóság/Ágnes asszony) -> benne szánalom, riadalom, megdöbbenés strófaszerkezet: - 4+1 soros versszakok - ütemhangsúlyos, felező nyolcas verselés - félrímes - egyszólamú ballada -> egy cselekményszál, ami időrendi egymásutániságban zajlik le Ez a mű is arról tesz tanúbizonyságot, hogy az ember nem képes feldolgozni a bűntudatot A WALESI BÁRDOK ARANYt felkérik, hogy írjon dicsőítő költeményt I. Ferenchez -> elutasítja -> megírja ezt - 1857-ben készül el, ’63-ban jelenik meg a Koszorú c. szépirodalmi folyóiratban (óangol balladának álcázva) - benne egy új motívum jelenik meg a lelki folyamatok ábrázolása mellett: a költők helytállása példaértékű -> egy sem lett hazaáruló - a walesi bárdokat példának állítja a saját korában -> arra buzdít, hogy a hasonló történelmi helyzetben a magyar költők se legyenek hazaárulók, ne hódoljanak be az elnyomó uralomnak

versforma: - skót balladaforma - félrímes - 8-6 szótagos, jambikus lüktetésű sorok - egyszólamú ballada -> egy cselekményszál, ami időrendi egymásutániságban zajlik le ( Ágnes asszony ) - Edwardot a bűntudat roppantja össze -> véreskezű zsarnok, + dicsőítést vár a legyőzöttektől

V. LÁSZLÓ - beszélget a szolgájával, miközben: Kanizsa, Rozgony megszökik a börtönből --> V. László megijed -> Csehországba indul - többszólamú ballada -> különböző, de egyidejű cselekményszálak fonódnak össze, ami abban nyilvánul meg, hogy a király a hallucináció elől menekül „De visszajő a rab…!” -> AJ biztatást, reményt kívánt adni a megfélemlített nemzetnek

SZONDI KÉT APRÓDJA - többszólamú ballada -> két monológból áll -> nem állnak össze dialógussá - itt nem a bűn és bűnhődés a téma, hanem Arany a hősi helytállás nagyszerűségét hirdeti - a költők erkölcsi felelősségét hangsúlyozza - Sz. két apródja a hazához való rendületlen hűség szimbólumai szerkezete: 1. egység: 1-2. versszak - 3 jelképes helyszín, melyek szimbolikusak mert: 2 fenn, 1 lenn + drégeli rom – fenn /CSATA HELYE/ Sz. sírja – fenn /HAZASZERETET, ÖNFELÁLDOZÁS, ÜDVÖSSÉG/ Ali győzelmi ünnepe – lenn /ALANTAS DIADAL/ - ez még egy elbeszélés, a költő beszéli el a történetet 2. egység: 3-4. versszak - drámai párbeszédek sora -3-4: Ali és szolgája a dialógus főszereplői -> a győztes hadvezér azt kívánja, hogy a két énekes az ő diadalát zengje - Ali tettei és beszédmódja között ellentét feszül 3. egység: 5-19. versszak - prtlan strófák: apródok - prs strófák: Ali szolgája --> a két szólam párhuzamosan halad

- az apródok Sz. nagyszerűségét dicsérik -> nem az elején kapcsolódunk be, énekük a tárgyilagostól a himnikus felé halad, a múltról beszélnek himnikus, mert: megnő a statisztikai eszközök és képek száma - belső rím - régies szavak - azonos alakú szavak - a szolga a jelenről beszél -> ha lemennek, jó lesz nekik (apródoknak) - a jövő reményeivel hitegeti az apródokat - mindent felkínál azért cserébe, hogy legyenek hazaárulók és álljanak az idegen hatalom oldalára -> az ő stílusai is megváltozik: eleinte szép, később otrombává válik egy finom figyelmeztetés után, miután lassan kifogy az érvekből fenyegetni kezd - az apródok kiállnak a haza mellett, erkölcsileg legyőzik a szolgát -> még a szolga is az ének hatása alá kerül - mivel az apródok nem figyelnek a szolgára, így a műben nincs valódi párbeszéd, énekük mégis felfogható válaszként a szolga beszédére, hiszen így elutasítanak mindenfajta együttműködést a hódítókkal, megátkozzák énekükben Szondi gyilkosát a műben két különböző erkölcsi világ áll szemben üzenet: a magyar költőknek nem szabad behódolni az idegen hatalomnak (a két apród alakjában a költőtársaknak kívánt irányt mutatni és arra biztatta őket, hogy ne hódoljanak be)

III. A 70-es évek költészete, az Őszikék-ciklus. -1856 ősz – kapcsos könyvet kap Gyulai Páltól = emlékkönyv (sokáig nem ír bele -> 1870 körül kezd) - saját szórakoztatására ír verseket, történeteket bele -> nem szánta kiadásra - nincs bennük irodalmi program, mint a Toldiban, v a Csaba-trilógiában - itt nem kívánta vállalni a nemzeti költő szerepét célja: - pillanatnyi benyomások versben foglalása - 1 db politikai tartalmú vers -> elfordul a jelen politikájától - régi műfajok: balladák, dalok, elégico ódák, életképek - őszintébb versek -> emlékei, szorongásai jelennek meg -> egész elhibázott életének tragikumát mutatja be -> elmulasztott örömök végett érzett szomorúságáról ír - érződik költészetének megújulása -> nem hattyúdal

- a cím szimbolikus: Őszike = ősszel virágzó kikericsfajta --> AJ is élete őszén kezd másodvirágzásba - közel 50 versből álló ciklus - sokkal személyesebb -> betekintést enged saját, belső világába elfordul a politikától, már nem szeretne költő lenni, magának írja a verseket, régi műfajokat használ, hangvétele szomorú, általa megújulás érezhető költészetében A) AZ ŐSZIKÉK LÍRAI ALKOTÁSAI: EPILOGUS Hasonlít a Visszatekintésre, áttekinti lezártnak tartott életét. MINDVÉGIG - a vers ellentéte a „Letészem a lantot” c. versnek és emlékezet VM. „Vén cigány” c. versére - önmegszólító vers -> felszólít az alkotásra -> a halálig (mindvégig) alkotni kell B) AZ ŐSZIKÉK BALLADÁI - nincs bennük allegorikus indíték, történelmi, politikai áthajlás - közelebb állnak a lélektani balladákhoz - központi motívum: népi hiedelem babonáinak felelevenítése + bűn és bűnhődés kérdéskörét boncolgatja

TENGERI-HÁNTÁS (1877) - a szokástörvény megsértéséről szól -> Dalos Eszti halállal, Tuba Ferkó tébollyal és halállal fizet - többszólamú ballada: az elbeszélésbe egy másik elbeszélés szövődik - idősebb elbeszélő meséli el az ifjak történetét - versszakonként az utolsó előtti sor kiszólás, ami szimbolikus viszonyban áll a történettel

TETEMRE HÍVÁS - Bárczi Benő és Kund Abigél története -> a kacér enyelgés büntetése a téboly, a halál - a vers időmértékes

további Őszikék-balladák:

Vörös Rébék Híd-avatás